Mitől zöld egy papír?

Mikor mondhatjuk egy papírtermékre, hogy zöld?

Egy tissue (higiéniai) papírt akkor nevezhetjük zöldnek, ha fenntartható erdőgazdálkodásból származik a fa, amiből a papír készül. A másik megoldás, ha újrahasznosított papírból álltjuk elő. Ez a két megoldás talán legzöldebb ma.

Miért kezd el egy cég zöldülni? Szívügy, előírás, piaci érdek?

Nálunk részben szívügy, részben piaci rés fellelése határozta meg ezt a programunkat. Egy újra piacra lépő cégnek valamivel meg kell különböztetnie magát a versenytársaktól, így kerestük azt a megoldást, ami talán a legtávolabbra vezet, vagy a leginkább jövőbe mutató. Így találtuk ki azt a megoldást, hogy a műanyag konvencionális csomagolóanyagot lecseréljük valami másra, hogy a papírt ne műanyagba, hanem papírba csomagoljuk.

Kézenfekvőnek hangzik, ha az ember papírt gyárt, akkor papírba csomagoljon.

Ez valóban kifejezetten evidens, 40 éve kifejezettem természetes volt. Akkoriban a toalettpapír nem tekercseben, hanem hajtogatott formában volt elérhető, papírcsomagolásban ás papírdobozban volt megvásárolható. Tehát nem újdonság, amit mi kitaláltunk, hanem visszahoztunk egy régi gyakorlatot. Nyilván lehetne kérdezni miért váltott át az ipar a műanyagra? Azért, mert a tekercses wc papír terjedt el, a tekercses wc papír csomagolására műanyag sokkal alkalmasabb technikai szempontból (gyorsabban mennek a gépek, termelékenyebb a gyártás), azt is hozzá kell tenni, hogy a műanyag jobban védi a terméket, mint az eredeti koncepcióban használt vékony papír. Szóval van praktikus vonatkozása is.  Nyilván az általunk ma használt kartondoboz kellő védelmet nyújt a terméknek.

Hogyan néz ki a fejlesztési folyamat, ha megvan az ötlet?

Minden aspektusát átvilágítjuk ilyenkor a jövőbeli terméknek, különösen azokra, melyek segítségével el tudjuk téríteni a piaci tömegtől. Kezdjük azzal, hogy például ott van a belső guriga, amire feltekercselik a papírt, meg kellett vizsgálni, hogy az mekkora – elég sok féle méret található meg, ami tulajdonképpen levegő szállítást jelent -, így minél kisebb annál jobb. Másik, hogy hány lap legyen rajta. Ha sokat teszünk rá, akkor egységnyi térfogatba több papír fér, kevesebb a szállítás. A doboz mekkora? Ráfér-e a raklapra? Szóval elég komoly fejlesztési munka van abban, hogy megtaláltuk a szerintünk legjobb megoldást.

Az ötlettől a megvalósulásig mennyi idő telt el?

Nagyjából 1 hónap volt, míg az első verzió megszületett. Azután, ahogy a termékfejlesztéseknél ez normális az első verzió nem volt elég jó, utána további hónapok munkájával született meg a végső verzió.

Lépjünk vissza egy kicsit, hogyan jut el a fától, az erdőtől a háztartásig a papír?

Nagyjából hasonló az ökológiai lábnyoma a felelős erdőgazdálkodásból készült vagy az újrahasznosított papírból készült terméknek. Ez azért van így, mert ha cellulózt készítünk fából, akkor annak van egy jelentős, víz, energia és vegyszer igénye, ennek a sornak ez a legproblémásabb eleme. Aztán amikor az elkészült cellulózból papírt gyártunk annak már „csak” a vízigénye jelentősebb, ez egy tisztább technológia, a 100% tiszta cell-es termékhez így jutunk el.

A másik sor, amit előszeretettel említenek zöldebb megoldásnak, amikor az újrahasznosított/összegyűjtött papírból készül újra papír. Itt az a gond, hogy azt a papírt össze kell gyűjteni, jellemzően jelentős üzemanyag felhasználással, azután ezt válogatni kell, azután vegyszer kell hozzá, hogy olyan minőségű papír nyerhető majd ki belőle, amit a fogyasztó elfogad, akár a színét, akár az állagát tekintve.

Azt szoktam mondani, hogy a hulladék papírnak a legjobb helye a dobozban van, vagyis az a legjobb, ha doboz készül belőle. A hulladékpapírból készült tissue/higiéniai papír olyan tulajdonságokat kell, hogy tartalmazzon, amihez elengedhetetlen a vegyszeres kezelés, ez  ökológiai szempontból egyenlővé teszi a cellulózos termékkel. Tehát nem lehet kijelenteni, hogy az egyik vagy másik jobb., kb. azonos az ökológiai lábnyomuk. A választást azt gondolom nem ez alapján kell megtenni.

Hogyan gyűjtik össze az újrahasznosítható papírt?

Az egyik forrás lehet a lakossági papaírgyűjtés, a szelektív gyűjtés – ezzel sajnos az a probléma, hogy a háztartában az igazán jó minőségű papír, az „irománypapír” egyre ritkább. Nem vásárolunk újságot, az e-ügyintézés miatt egy csomó papír kikerül a felhasználásból, a háztartásban szelektíven gyűjtött papír nem a legjobb minőségű ebből a szempontból (tissue/higiéniai papírra alkalmas).  A legjobb higiéniai papír alapanyag az irománypapír, vagy olyan típusú alapanyag, mely az irodai körből kerül ki: államigazgatásból, minden olyan, ami nyomtatópapír., szóval a hivatali papírgyűjtés a legjobb forrás. Van azért más megoldás is, pl. a folyadéktartó dobozokat (tetra) hasznosítják, de ez egy másik folyamat. Vannak előremutató folyamatok ezen a téren is, szerencsére, de egyelőre mindegyiknek vannak Achilles sarkai.

Akkor térjünk át a cellulózos papír feldolgozására, az is kap vegyszeres kezelést?

Igen, ha a cellulózos papír nem kap kezelést, nem megy át fehérítési eljáráson, akkor sárgás-barna színű lesz a végeredmény. Ezzel ugyan – szerintem- nincs baj, higiéniai szempontból semmiképpen, de a piac nem ezt igényli. Van olyan európai gyártó, aki kifejezetten ezt használja, nem egyszerű hozzájutni. Korábban klórral fehérítettek, de ez nem tett jót a papírnak, ill. elég agresszív anyag a környezet szempontjából. De ma már általában klór nélkül történik a fehérítés, ilyen aktív oxigént használnak erre a célra. Ezért a környezeti terhelés kisebb, mint régen volt, de azért a fa papírrá történő feldolgozásában vannak környeztvédelmi szempontból aggályos részek.

Akkor, ha jól értem, a vásárlók igénylik a fehér színt?

Igen, ez a piaci igény. Illetve ugyanezt a cellulózt nem csak wc papírhoz, hanem pl. nyomtatópapírhoz is használják, itt is a szokás az volt, hogy a papír mégiscsak fehér.

Ha az emberek ezt felismerik és keletkezik rá piaci igény, akkor a gyártók át fognak állni.

Akkor szövetkezzünk, kedves vásárlók: éljen a barna papír!

Így van! ????

A cellulóz tömörített lemezrost anyag, a papírgyárak ezt oldják be és darálják, ha szükséges és vissza hígítja elég sok vízzel, majd lapokat képez belőle az alappapírgépen, bámilyen célra.

Vagyis: 1 lépés- cellulóz gyártás, 2. lépés papírgyártás, 3. lépés papír feldolgozása- ilyenkor színezik, illatosítják pl. wc papírrá

Az illatosítás és színezés egy divat, csak mi a vásárlók igénylik. Én személy szerint ezt sohasem értettem, különösen az illatosítást- minek. Persze korábban, Forest Papír is készített ilyet -hiszen ez a piaci igény.-,de szerencsére ma már a Piszke Papír kevésbé.  Azt mondjuk: minden benne van, ami szükséges és semmi, ami fölösleges. Se festék, se illatanyag nincs a fóliamentes termékeinkben.

A feldolgozás utolsó lépései közé tartozik, hogy a termék felkerül egy csomagológépre, ami -alapértelmezetten a világban- nejloncsomagolásba kerül, azután egy szintén műanyag gyűjtőzsákba, azután a raklapra, amit szépen körbefóliáznak, tehát elképesztő mennyiségű műanyag került a termék mellé. Ezek mögött természetesen van logika, csak hát ebbe a logikába előbb-utóbb bele fogunk fulladni. Ezért gondoltuk, azt, hogy lépünk egy merészet és ebből a 2-3 réteg műanyaghalmazból kiveszünk legalább 2-t. Ez az elsődleges csomagolás, vagyis az, amiben a boltban megtalálható, és a kivettük belőle a másodlagos csomagolást, ami a zsákot jelenti. (…)

Nem is a termékfejlesztés, inkább a kereskedelmi forgalomba való bevezetése jelent nagyobb kihívást, mert kockázatot jelent egy ilyen, új típusú termék polcra helyezése. A fogyasztó hozzászokott pl. a wc papír esetében, hogy látja a terméket, az milyen puha, fehér, meg tudja tapogatni, hogy azt elég puhának tartja. Valamilyen szinten zsákbamacskát kell árulnunk, ráadásul nagy mennyiségű papírt tartalmaznak a dobozok, kisebb térfogatban, melynek az egységára magasabb a megszokottnál, emiatt drágának hathat. Nagy szükség van az edukációra, el kell magyaráznunk a fogyasztónak, hogy az, ami elsőre kisebbnek hat, igenis többet ér, mint a felfújt nagy termék. (…)

Látom, hogy sok zero waste üzletben van jelen a Crepto- ez a közönség nyilván nyitottabb erre a megoldásra.

Igen, ők kifejezetten jól fogadták. Érdekes módon, a minél nagyobb kiszerelést üdvözöltek, mert minél nagyobb a kiszerelés, fajlagosan annál kisebb a csomagolóanyag aránya. Tehát kevesebb hulladék termelődik. Kifejezetten nekik készítettünk egy „mamut verziót” 90 tekercset tartalmazó wc papírt – mert ez a bolttípus nem dobozban, hanem tekercsben árulja sokszor a wc papírt, így tényleg annyit vesz a vevő, amennyire szüksége van. Ha elég sok lap van a tekercsen, sokáig eltart, így jobban ki lehet számítani mikor fogy el. (…)

Mi történik a termékkel a használat után?

Ezek a termékek papírrostból készülnek, így a környezetbe visszakerülve lebomlanak, hiszen szerves anyagok. A wc papír a csatornarendszerbe kerül, így annak vízoldékonynak kell lennie, visszakerül a környezetbe. 1 kg papírhoz 10 kg víz kell, hogy elkészüljön – ez soknak tűnik, de ha lebontom, h 1-2-3 lap papírhoz -amit ugye elhasználok egy alkalommal- mennyi víz kell, akkor ugye 2-3 dl se. Ehhez képest, ha valaki bidét használ, akkor az biztos, hogy ennél sokkal többet el fog „locsolni” egy-egy alkalommal. Vagyis nem lehet kijelenteni, hogy kevesebb vízhasználat történik a bidé használatával, mint amivel a toalettpapír gyártása jár.

A papírtörlő pedig a szemétbe kerül, ezt semmiképpen ne dobjuk a wc-be, mert dugulást okozhat! Olyan anyagokat tartalmaz a papírtörlő, ami erőteljesebben egyben tartja papír anyagot, ez pedig a csatornarendszerben nagy bajokat, komoly dugulásokat okozhat. A komposztba viszont tehetjük, hiszen szerves anyag, ami lebomlik.

Hogy a csomagolás fenntarthatóbb legyen pl. nagy beruházásra van szüksége egy cégnek?

Ez nagyon komoly innovációt és beruházást jelent általában, ha egy cég új csomagolási megoldással rukkol elő. A mi esetünkben, szerencsés együttállás az, hogy ezt most kézi csomagolással meg tudjuk oldani. (…)Tökéletes gépi dobozolási megoldás jelenleg nincs, de dolgozik rajta az ipar, így biztosan meglesz. (…) Az iparágban jó környezetvédő lépés lenne, ha más muszáj fóliába csomagolni, hogy az legyen polietilén műanyag. Ezt vissza kell gyűjteni és nagyon jól újra lehet hasznosítani. (…)

Mennyire jellemző a magyar fogyasztókra, hogy a „zöld” terméket válasszák a hagyományos helyett? Sokkal drágább a zöld?

Egyelőre elég kevesen vannak, akik minden esetben a zöld alternatívát válasszák. Az, hogy drágább-e, terméke válogatja. A mi esetünkben nem, sőt. A fóliamentes termékeink ára egy lapra vetítve azon a szinten van, mint egy jó középkategóriás fóliás higiéniai papírterméké, maga a doboz ára a magasabb, de ha visszaszámolunk, és gondolkodunk egy kicsit, akkor kijön a matek. Ez azért lassabb építkezés, nagyon sok a visszatérő vásárló, ők is viszik a jó hírünket.

A dobozon sok termékelőny jelenik meg – mi mit jelent? Pl. Mi a különbség a Hazai és a Magyar termék között?

A Magyar Termék Nkft. a cégcsoporthoz tartozik, anno a cég tulajdonosa találta ki, hogy kellene valamilyen megkülönböztető jelölés a Magyarországon előállított termékekre, amit védjegyként valósított meg a nonprofit kft. Ez az elképzelés, mint a legtöbb innováció nehezen indult be, de aztán divat lett és túlkapás is társult hozzá. Például Kínában termesztett babot is magyar terméknek tituláltak, mert Magyarországon csomagolták. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium erre reagált, és létrehoztak 3 kategóriát: Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Feldolgozású Termék kategóriákat, amivel meg lehet különböztetni, hogy milyen termékben, milyen mennyiség a hozzáadott hazai alapanyag. Magyar Termék az lehet, ami kizárólag magyar alapanyagot tartalmaz, Hazai Termék, ami 50% fölött tartalmaz hazai alapanyagot, Hazai Feldolgozású Terméknél 50% alatt tartalmaz magyar alapanyagot, de a csomagolásnál több a hazai hozzáadott érték.

Ma már az emberek két ugyanolyan termék közül inkább a magyart válasszák – ezt a Magyar Termék Nonprofit Kft. kutatásai minden évben alátámasszák. Az emberek eljutottak oda, ha én egy hazai cégnek fizetek a termékért, abból itthon lesz munkaerő, teremtődik érték, és nem szállítjuk 1000 km-eket. Ez is a fenntarthatóságot segíti. (…)

A cégnél dolgozó minden munkatársa jellemző ez környezetvédő attitűd?

Igen, miután ez vezetői szinten erős elköteleződés és kommunikáció, így áthatja a teljes szervezetet és a cég életét. Persze nem mondom, hogy mindenki és 100%-an a környezetvédelem legerősebb bástyája, de az átlagot meghaladóan figyelnek a kollégák a környezetükre.